A lakásvásárlás menete: Hogyan kerüljük el a buktatókat?
Már az ingatlan kiválasztása sem könnyű feladat, ám a valódi buktatók, az ügyintézés nehézségei és a zavaros jogi procedúra csak ezután kezdődik. Nem árt, ha a vásárló tisztában van a lakásvásárlás folyamataival és ismeri az abban rejlő lehetőségeket és nehézségeket. Az alábbiakban végigkövetjük a szerződéskötés folyamatát, és útmutatást adunk, hogyan lehet zökkenőmentesen lebonyolítani a lakásvásárlási ügyletet. Az új építésű lakások Budapest egyes kerületeiben szintén az alábbi folyamatban kerülnek eladásra.
Az AJÁNLATTÉTEL
Ha sikerült meghozni a döntést, és megvan a kiválasztott ingatlan, a lakásvásárlási szándékot írásban, a vételi ajánlatban kell rögzíteni. Az adásvétel akkor valósulhat meg, ha a vételi ajánlatot az eladó elfogadja, és csak ezután indul el a szerződéskötés folyamata.
A vételi ajánlatban rögzíteni kell:
- hogy milyen összeget ajánlunk az ingatlanért,
- a fizetési határidőket,
- ha már lakják az ingatlant, akkor a kiköltözés határidejét.
Ha ingatlanirodán, értékesítőn keresztül zajlik a lakásvásárlás, a közvetítő személy ilyenkor el szokott kérni egy általában 200.000 Ft nagyságú összeget, mely biztosítja az ajánlattétel komolyságát. Ezt az összeget sikeres ügylet esetén beszámítják a vételárba, ha viszont az ajánlatot az eladó elutasítja, akkor a teljes összeget visszakapjuk. Vételi ajánlatot csak olyan lakásra szabad tenni, amit valóban meg akarunk vásárolni, mivel a vevő visszalépése esetén a 200.000 Ft-os előfoglalót nem fizetik vissza.
Új építésű projekteknél általában rendelkezésre áll egy előre elkészített ajánlattételi sablon vagy szándéknyilatkozat, amelyet a lakásvásárlás során csak a konkrétumokkal kell kiegészíteni. Használt ingatlannál azt is érdemes tisztázni már az ajánlattételben, hogy milyen bútorok, eszközök maradnak a lakásban, hogy egyértelmű legyen, mire is vonatkozik pontosan az árajánlat. A konyhabútort például leggyakrabban nem viszik magukkal a kiköltözők, de előfordul, hogy a tűzhely, mosógép, hűtő is a lakásban marad, de akár teljes bútorzattal is cserélhetnek gazdát lakások. Ezeket a feltételeket természetesen a szerződésben mindenképpen rögzíteni kell majd.
Miről árulkodik a TULAJDONI LAP?
Ingatlanoson keresztül történő lakásvásárlás esetén már a vételi ajánlat pillanatában kapunk egy másolatot a lakás vagy ház tulajdoni lapjáról, de önálló vásárlóként is elengedhetetlen, hogy szerződés előtt ellenőrizzük, mi szerepel a tulajdoni lapon. Meg kell győződnünk róla, hogy az ingatlan rendezett tulajdonviszonyokkal rendelkezik és tehermentes. A tulajdoni lap másolatát a Földhivatalból vagy a Takarnet-ről egy bizonyos összegért bárki lekérheti. A dokumentumban rögzítve van, hogy pontosan kik a tulajdonosok, milyen arányban, van-e bármilyen teher (jelzálog) bejegyezve az ingatlanra, illetve van-e bármiféle jogcím, ami alapján valaki előállhat még követeléssel. Számos példa van arra, hogy az eladók elfelejtenek megemlíteni valamit, ami a későbbiekben még bonyodalmat is okozhat. A tulajdoni lapra egyébként a hitelügyintézésnél is szükség lesz.
Amit a FOGLALÓ kifizetéséről tudni kell
Ha a lakásvásárlásra vonatkozó ajánlatot az eladó végül elfogadta, akkor megkezdődhet az adásvételi szerződés megkötése. Mivel a teljes vételár általában nem a szerződéskötéskor kerül kifizetésre, például a hitelügyintézés miatt, hanem valamivel később, ezért ilyenkor egy foglalót kell kifizetnünk az eladónak. Ez leggyakrabban a vételi ár 10%-a, de ettől eltérő összegben is megállapodhatnak az érintettek. A foglaló tulajdonképpen a lakásvásárlás biztosítéka a vevő oldaláról, hogy a teljes vételárat a meghatározott határidőig kifizeti, valamint az eladó oldaláról, hogy addig ő más érdeklődőnek nem adja el az ingatlant. Ha a vevő idő közben meggondolja magát, vagy valami miatt mégsem veszi meg az ingatlant, és a vételárat nem fizeti meg, a foglaló teljes összegét elbukja. Ha azonban a tulajdonos lépne vissza valamilyen okból kifolyólag, a foglaló kétszeresét köteles visszafizetnie a vásárló részére!
A szerződésben ki kell emelni, hogy a lakásvásárlás kifizetései közül melyik számít foglalónak. Ha a fizetési ütemezésnek megfelelően már több részlet is kifizetésre kerül, és ezek után bontja fel valamelyik fél a szerződést, akkor a foglalón kívüli összegek visszakerülnek a vevőhöz – ezt nem kell duplán visszafizetnie az eladónak abban az esetben, ha visszalép.
A foglalót gyakran készpénzben szokta elkérni a tulajdonos, ami további költségeket jelenthet a vevőnek. Érdemes a bankunknál utánajárni, hogy mi a legjobb módja ilyen nagy összeg felvételének. A személyes készpénzfelvételnek kezelési költsége van, amely az egyes bankoknál eltérő mértékű lehet. Nagyobb összeg kivétele előtt ajánlott egyeztetni a bankkal, mert előfordulhat, hogy előzetes értesítés nélkül nem tudnak kiadni azonnal akkora pénzösszeget. Elképzelhető az is, hogy összességében kevesebb költséget jelent, ha a pénzt több részletben, bankautomatából vesszük ki. Ilyen esetben a tranzakciós díjakkal kell kalkulálnunk, valamint szükséges lesz, hogy a napi készpénzfelvételi maximumot megváltoztassuk előtte. Hogy melyik verzió éri meg jobban, arról érdeklődjünk bátran a banknál. Készpénzfelvétel során óvatosan járjunk el, az utcai ATM-eknél ez nem mindig biztonságos!
Hogyan válasszunk ÜGYVÉDET?
A lakásvásárlás során az adásvételi szerződés lebonyolítása nem az eladó feladata, ez is a vevőre hárul. Az ehhez kapcsolódó költséget, az ügyvédi díjat a vásárlónak kell kifizetnie. Ahhoz, hogy a megállapodás érvényes legyen, mindenképpen szükséges ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzése. Ügyvédet tehát a vásárlónak kell választania, mely választásban közrejátszhat az ügyvéd jártassága és az általa elkért ügyvédi díj mértéke is. A közjegyző díja törvényileg van meghatározva a vételár nagyságához mérten, míg az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda határozza meg. Mérlegelni kell, hogy melyik éri meg jobban. Ha ingatlanoson keresztül zajlik a lakásvásárlás, ő egészen biztosan tud ügyvédet ajánlani, de ha eltérő preferenciáink vannak, bátran vihetjük a saját ügyvédünket is. A kiválasztott ügyvéd fog továbbá eljárni a nevünkben a Földhivatalnál, a tulajdonviszonyok rendezése céljából.
Mi a helyzet a HITELLEL?
Hitelfelvétel esetén a fizetési ütemezésben a hitelügyintézés folyamatával is számolni kell. A hitelfelvételt már a szerződés előtt érdemes elindítani, elsősorban azért, hogy minél hamarabb biztosítékot kapjunk, hogy valóban kapunk a banktól kölcsönt a lakásvásárláshoz. Másrészt az adásvételi szerződést is ehhez kell igazítanunk, és az adásvételi papírokba a bank által meghatározott specifikációkat is be kell illesztenünk. Itt megint felmerülnek bizonyos költségek a vásárló számára: a kezelési költség és az értékbecslő költsége, amely a hitel felvételéhez szükséges. A hitel folyósítása az egyes bankoknál eltérő lehet, ehhez mérten kell meghatározni a fizetési határidőket az adásvételi szerződésben. Azt is figyelembe kell venni, hogy a hitel az utolsó részletet kell, hogy jelentse, és előtte már a teljes önerőt ki kell fizetnie a vásárlónak.
Mire figyeljünk a BIRTOKBAADÁSnál?
Már a lakásvásárlás elején, a szerződésben fontos tisztázni a birtokbaadás feltételeit és ütemezését is:
- az utolsó vételár-részlet kifizetését
- a kulcsok és az ingatlan átadását
- a ’nullás számlák’ átadásának határidejét.
A nullás számlák azt igazolják, hogy a korábbi lakók maradéktalanul rendezték az addig felmerült gáz-, villany-, víz-, és közös-költség díjakat. Az ingatlan átadásánál mindenképpen készítsünk jegyzőkönyvet, melyben feljegyezzük a mérőórák pontos állását. Ez a jegyzőkönyv fogja igazolni, hogy melyik állástól kezdve terhelik a rezsiköltségek az új tulajdonost. Az eladó a közművektől tud arra vonatkozó igazolást kérni, hogy minden korábbi fogyasztást kifizetett.
Az utolsó kellemetlenség: a lakásvásárlási ILLETÉK
A vételár mellett a legjelentősebb kiadást a lakásvásárlási illeték jelenti, amit a NAV az átadás utáni hónapokban fog rajtunk behajtani. Teljes nevén nevezve a 'Visszterhes vagyonátruházási vagy vagyonszerzési illeték' tehát a lakásvásárlásra kivetett adó, amelyet az adóhivatal állapít meg, és az adóhivatalnak kell befizetnünk. Az illeték összege a vételártól függ, viszont abban az esetben, ha az utóbbi egy évben eladtunk egy lakást, az illeték csupán a két vételár különbözete után fizetendő. Egyéb esetekben az illeték jelentős költség, általában a vételár 4%-a, amivel a kezdetektől fogva kalkulálni kell, és felkészülni lelkileg, hogy új otthonunk nyugalmában egyszer csak megérkezik az a bizonyos NAV felszólítás.
Ha lakásvásárlás előtt áll, és szeretné biztonságban tudni a vásárlás folyamatát, keresse fel szakembereinket a megadott elérhetőségek bármelyikén! Az adatbázisunkban elérhető lakásokat megtekintheti az alábbi linken: